Október végén Nikki Reed és Jackson Rathbone a Római Filmfesztivál keretében promózta a Breaking Dawn Pt. 1-t. Megcsináltam az akkor tartott sajtótájékoztató első felének fordítását (a második rész holnap várható):
K: A Twilight Saga ezen új fejezete sokkal érettebb témákat ölel fel, például a terhességet és a család fontosságát. Mit gondoltok erről?
Jackson Rathbone: A Twilight Saga egy állandó fejlődés. Az eleje az új románcot járta körül, amely ezen mitológiai és sajátos világban játszódik. Most a szerelem kiteljesedett, eljutottunk a házasságig és a családalapításig. Ez sötétebb, mint az előző filmek, ugyanakkor sokkal mélyrehatóbb.
Nikki Reed: Ezen film során nagyon közeli családdá kovácsolódunk. Nem szakadunk ketté, de az tény, hogy Rosalie áll ki teljes mértékben Bella mellett. Örülök ennek a fejlődésnek és ez nagyon fontos pillanata a történetnek.
K: Milyen volt együtt dolgozni a különböző rendezőkkel?
JR: Szórakoztató volt, lehetőségem nyílt mindannyiuktól valami újat tanulni. Mindenki a saját stílusát adta hozzá, és azt hiszem az évek során, mint színészek sokat értünk. Az én állandó támaszom Stephenie Meyer volt, aki mindig ott volt a forgatáson készen állva a kérdéseinkre, valamint mint produceri státuszban is dolgozott a Breaking Dawnon.
NR: Egyetértek. Különösen érdekesek voltak a rendezőváltások az egyes filmeknél. Mivel a könyvek már meg voltak így nagyon-nagy szabadság nem adatott meg számunkra, viszont minden rendezőnek meg voltak a maga ötletei, elképzelései, mi pedig úgy abszolváltuk ezeket amennyire csak tudtuk.
K: Volt olyan rendező, aki odament hozzád a karaktereddel kapcsolatossal kérdésekkel?
JR: Nos, minden rendezőnk nagyon kemény dolgozott a karaktereinken. Az utolsó két filmnél külön-külön találkoztunk Bill Condonnal. Beszélgettünk a két film történetéről, és arról, hogy a karaktereink miként reagálnak egy-egy eseményre. Arról kérdezett, hogy Jasper melyik oldalon áll, amire azt válaszoltam, hogy mindig azon, amelyiken Alice. Bill egy gentleman, és nagyszerű érzékenységről tett tanúbizonyságot.
NR: Nincs Jacksonéval hasonló tapasztalatom, és a rendezők nem igazán kérdezgettek Rosalie-ről, mert talán én voltam az, aki mindig kérdésekkel állt elő! Nagyszerű volt az együttműködés Bill-el, a két forgatókönyvet alaposan áttanulmányozta. Nagyon zavart voltam, mikor nekiálltunk a Breaking Dawnnak, mert Rosalie mindig is nagyon következetes volt magával. Féltem az átmenet miatt, mert a karakterem totálisan megváltozik, féltem hogy nem lesz meg a mélysége és a realisztikussága. A Twilight Saga nem a mi karaktereinkről szól, de minden egyes sorunk, ami a filmben elhangzik elengedhetetlen ahhoz a történethez, amit eme realisztikus formában szeretnénk reprezentálni.
K: Nikki, széles az érdeklődési köröd. Tudom, hogy forgatókönyveket is írsz (a nevedhez fűzödik a Tizenhárom is). Tervezed a jövőben, hogy ismét írj valamit?
NR: Írtam néhány dolgot, amik eléggé eltérnek a Tizenháromtól, de még mindig gondolkozom a jövőmön. Imádok színészkedni, de az írás elégedettséggel tölt el. De rendeztem már két videóklippet, és egy filmnél producerkedtem, szóval azt hiszem a jövőben ez lesz az én utam.
K: Jackson és mi a terved a jövőre nézve? Szerinted ez a szerep érettebbé tett mint színészt?
JR: Mint színész és művész hála Istennek minden nap azt csinálhatom, amit a legjobban imádok. Imádom, hogy képes vagyok egyszerre színészkedni és zenélni. Az a mágikus kapcsolat, ami a művészek és a közönségük között kialakul még komfortosabbá tesz. Elismerem, hogy művészként még felszabadultabbnak, nyugodtabbnak érzem magam mint közönséges emberként. Kezdetekben nem tudtam, hogy a Twilight mit tartogat számomra, és még mindig meglepve érzem magam! Ez egy állandó folyamat, amelybe a lelkedet és minden szenvedélyed bele kell adnod, és csak remélheted, hogy hátralévő életed során is képes leszel ezt csinálni.
K: A teljes Saga Edward és Bella szerelmi történetére fókuszál. Hogy viszonyulsz hozzájuk?
JR: Az egész történet Edward és Bella szerelme körül zajlik, efelől nincs kétség. Hajaznak Rómeóra és Júliára, csak Montague-k és Capuletek nélkül. Imádtunk együtt dolgozni, együtt nőttünk és értünk be, mindannyian eme jelenség részesei vagyunk. Bevallom még mindig meglep, amikor Robbal és Kristennel találkozom a magazinok címlapjain. De figyelem: néhány pletyka hazugság, ne higgyetek el mindent, amit olvastok! Normális emberként ismerem a munkatársaimat, nem pedig sztárokként.
Nagy örültem, hogy Nikki-vel utazhatok a promóciós eseményekre. Együtt nőttünk fel, és az első filmnél ugyanazon repülővel utaztunk Portlandbe. Emlékszem, hogy a hostess nem engedte, hogy felvigyem a gitáromat a fedélzetre, de Nikki kiállt mellettem. Az egy nagyszerű pillanat volt!
NR: Imádom, amit mondasz! Nagyon kedves és édes srác vagy. Ami pedig a kérdést illeti, ez érdekes, mert természetesen a dolgok változnak az idő előrehaladtával. Mikor ebbe belevágunk mindannyian ismeretlenek voltunk, egy csapat kölyök voltunk Portlandban, együtt jártunk koncertekre, mi voltunk és máig egy család vagyunk. A dolgok viszont megváltoztak, ahogy a filmek egyre népszerűbbé váltak… most mindenütt testőrök vannak, nehezebben küzdünk meg dolgokkal, főleg amikor a magazinok hamis sztorikat jelentetnek meg rólunk. A helyzet megváltozott, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy rosszabb lett. via
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése