Bill ezen kijelentése előtt pár héttel tudtam meg, hogy nekem is kislányom lesz. A dal írása közben nem csak az én, hanem Edward és Bella kislányára is gondoltam. A történet így visszhangzódott bennem, hisz Bella altatóját eredetileg a feleségemnek szántam. Úgy tűnik valamilyen oknál fogva van egyfajta párhuzam Edward és az én életem közt.
[...] Mint az 1. rész jegyzeteiben említettem, ezt a score-t egy melodramatikus darabként kezeltük, minden gondolatot és érzést, felvont szemöldököt, levágott fejet zenével nyomatékosítottunk. A 2. részben majd' 90 percnyi hanganyag található, ami már hosszúságát tekintve is kihívás volt. De volt néhány különbség eközött a film és a korábbiak között, amik megelőlegezték a mostani sikerét.
Először is, szinte nem is maradtak emberek a történetben. Bella apja csak röviden csatlakozik be és ő az egyetlen akit bevonnak a történésekbe. A többiek mind egy természetfölötti síkon léteznek. Senkit sem határolnak be emberi korlátok vagy kételyek. Ez valószínűleg Bella-nak a legszembetűnőbb. Könnyedén hozzászokik az új vámpírerejéhez, amit emberként sosem tapasztalt. A korábbi ügyetlenkedése, furcsaságai, amik a karakterét meghatározták és amik gyakran kerültek középpontba az első filmben, mostanra teljesen eltűntek.
Másodszor, nagyon sok új szereplő lép be a történetbe. Cullen-ék szövetségeseket gyűjtenek a világ minden tájáról a Volturival szembeni konfliktusuk elrendezésének érdekében. Szó szerint tucatnyi új vámpír kerül bemutatásra. Bár nem állt szándékomban mindnek saját témát készíteni, néhánynak mégis csináltam.Az új karaktereknek köszönhetően játszhattam a zene hangulatával, ezzel változatossá téve azt.
Végül, a film egy olyan elképesztő, csúcs akciójelenetsorral ér véget, ami a játékidőből majd 30 percet vesz igénybe. Ehhez egy teljesen más típusú score illett, mint ami az előző filmekben volt hallható. A szereplők repkednek a levegőben, letépik egymás fejét, kettészelik a földet és testrészeket hagynak mindenütt. Így a zene is jobban terjeszkedhetett – szimfónikusok, kórus, elektronikus gitár és ütőshangszerek.
'Akciózene' megtervezésében nincs nagy tapasztalatom, ezért kihívás volt a folyton növekvő feszültséget egyre hosszabb ideig fenntartani. A kollégáim - Chris Willis, Adam Smalley, Sonny Kompanek és John Thomas - segítsége nélkül ez nem is sikerült volna. De úgy érzem sikerült mindent összehoznunk egy felszabadító végjátékhoz, bár azt hiszem újra meg kellene néznem az összes filmet ahhoz, hogy megtudjam ez igaz e.
Érdekességek
Rob 'élőben' játszotta a kamerák előtt az altatót. Az ő játékát később Dave Hartley-val helyettesítették, aki a score-on a többi zongora játékot véghez vitte, csak úgy, mint Bella altatóját. Erre azért volt szükség, hogy a lehető legjobb hangot tudják felvenni, nem pedig azért, mert Rob játéka nem volt megfelelő. Tulajdonképp Dave-nek pontosan kellett követnie Rob ujjtechnikáját, ami elég sajátos a részéről. A filmzenei albumra Burwell saját maga játszotta el a zongora dallamokat.
A csatajelenet alatt hallható kántáló kórus az alábbi latin sorokat mormolja: "Exacueret Nostri Dentes in Filia", ami annyit tesz: "Lányodon élesítjük majd fogainkat."
via TheBodyInc.com
Címkék:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése