Az Alkonyat filmek készítése során Ashley Greene legyőzte a félelmei többségét. De azt mondja, ez nem volt könnyű számára. Igazi filmes debütálása a nagy horderejű franchise csintalan Alice Cullenjéhez - Edward Cullen (Robert Pattinson) húgához és Bella Swan (Kristen Stewart) legjobb barátjához – köthető. „Tudod az Alkonyat volt lényegében az első munkám – és sok volt rajtam a nyomás,” emlékszik vissza a 25 éves színésznő. „Idegtépő volt, mert nem tudtam mire számítsak ettől az élménytől, a sajtótól vagy épp a rajongótól. Ezt illetően valódi újonc voltam még akkoriban.” Négy évvel és öt Alkonyat filmmel később, Greene úgy érzi jó irányba változott. „Most amikor megjelenek egy forgatáson sokkal magabiztosabb vagyok a döntéseimet illetően,” mondja. „Így a karaktereim kiaknázása/kialakítása is sokkal könnyedebben, szórakoztatóban megy végbe. Nem aggódom belevetni magam a munkába, találkozni a rendezőkkel, a színésztársakkal és azt mondani, ’Hé, ezt találtam ki. Mit szóltok hozzá?’ Ezt már inkább művészi folyamatnak érzem. Korábban az egész paranoiával, félelemmel és aggodalommal járt.”
A félelem az a téma, amellyel Greene-nek a The Apparition című, legújabb természetfeletti thrillerjének köszönhetően nemrég sokat kellett foglalkoznia. A filmben Greene és Sebastian Stan egy fiatal párt alakít, akik úgy hiszik hogy az új házuk kísértetjárta. De gyorsan felfedezik, hogy a jelenés, amely minden furcsaságért és bonyodalomért felelős egy egyetemi paraszpszichológia kísérlet kudarcba fulladásának eredménye. Ami azonban a kísértet jelenlétét annyira félelmetessé teszi az a tény, hogy az Greene és Stan félelmeiből táplálkozik így bárhová is menekülnek, továbbra is kínozza őket. A pár egyetlen reménye a Tom Felton (Draco Malfoy a Harry Potter szériából) által alakított természetfeletti szakértő.
Greene az augusztus 24-én mozikba kerülő filmet azon képesség szerint, hogy a bőröd alá tud férkőzni és ott is tud maradni a Hívatlanokhoz és a Poltergeist – A kopogó szellemhez hasonlította. „A film egy olyan természetfeletti thriller, ami egészen a végéig bizonytalanságban tart,” mondja. „A félelmet inkább a bizonytalanság és az ismeretlentől való rettegése kelti, nem pedig a vér látványa.”
A The Apparition Greene számára megadta azt a lehetőséget, hogy számtalan érzelmet bemutasson. „Sérülékenynek, sebezhetőnek, gondterheltnek, sebzettnek ugyanakkor erősnek is kellett mutatkoznom,” mondta a színésznő a Cinematical-nak adott korábbi interjújában. „Ez nem egy horror film; szerettünk volna a Poltergeist mentén haladni, szóval határozottan nem akartam hogy a karakterem egyike legyen a horrorfilmekből jól ismert megijedt, buta lánykának. Szóval hatalmas együttműködés volt abból a szempontból is, hogy ezeket a karaktereket igazán körmönfonttá tegyük.”
Ellentétben az Alkonyat filmekkel, a The Apparition lehetővé tette Greene számára hogy ő hozzon létre egy karaktert, majd gyorsan tovább is lépett hisz mellékszerepet kapott Hugh Jackman és Jennifer Garner oldalán a Butter című még bemutatásra váró vígjátékban. „Annyira jó egy karaktert három hónap keresztül megformálni, mindenedet beleadni, majd elengedni és egy egészen más jellem bőrébe bújni és egy teljesen más világba csöppenni,” mondja. „Ez teszi a munkámat mindig újszerűvé és izgalmassá. Soha sincs egy unalmas pillanat.”
A floridai Jacksonville-ben felnőve, Greene belekóstolt a modellkedésbe, amíg azt nem mondták neki, hogy nem elég magas (165 cm) az átütő sikerhez. Miután néhány színészkurzust elvégzett, rabjául esett ezen szakmának. Korábban leérettségizett és még csak 17 évesen Los Angeles-be költözött. „Egy részem azt gondolta, hogy 17 évesen tudok mindent. De valójában még nem igazán értettem meg a színészet valódi realitását. Viszont nagyon szenvedéllyel bírtam ez iránt, tudtam hogy ezt szeretném csinálni, és ezt fogom csinálni. Nem volt második opció. Nem gondoltam arra, hogy ’Mi van ha ez nem valósul meg?’ A hazatérés soha nem szerepelt az opciók között.” Greene azonban beismeri, hogy a szülei már nem voltak ilyen magabiztosak. „Amikor LA-be költöztem azt mondták, ’Hagyjuk, hogy kergesd az álmaidat.’ Tudták hogy eléggé felelősségteljes vagyok. Viszont azt mondták, ha egy évig nem történik semmi haza kell mennem és be kell fejeznem főiskolát. Viszont minden egyes alkalommal amikor azt mondták, ’Nos, itt az ideje hogy haza gyere,’ szerepet kaptam egy TV Show-ban. Valami ilyesmi történt akkor is amikor megkaptam az Alkonyatos szerepemet, és onnantól kezdve az egész életem megváltozott.”
Greene-t 2008-ban választották ki Alice Cullen megformálására, majd a folytatásokban, a 2009-es Újholdban, a 2010-es Napfogyatkozásban és a 2011-es Hajnalhasadás 1-ben ismét belebújhatott a bőrébe. Idén novemberben azonban az Alkonyat széria utolsó része, a Hajnalhasadás 2. része bemutatásra kerül, amelyben Greene többet fog a vásznon szerepelni mivel ő és Jackson Rathbone (aki Jaspert alakítja) segítenek megmenteni Renesmee, Edward és Bella félig-vámpír félig-ember kislányának életét. Ugyan Alice-re már a visszapillantó tükörből tekintünk, Greene mégis azt mondja hogy ez a karakter egyike azoknak, amely továbbra is a legközelebb áll a szívéhez/legkedvesebb a szívének. „Alice olyan nagyszerű karakter,” mondja Greene. „Amikor megkaptam a szerepet, Stephenie könyveihez nyúltam, kiderítettem mindent, amit csak Alice-ről lehet tudni. Minden részlet nagy segítségemre volt, például hogy a szülei elmegyógyintézetbe küldték a látomásai miatt. A vámpír világ után is kutattam, de Cullenék valószínűleg a mai napig a legkevésbé vámpírszerű vámpírok. Mivel annyira próbálunk embernek tűnni.” Greene a karakterhez továbbá a saját Jacksonville-i emlékeiből is merített. „Rendkívül szoros a kapcsolatom a családommal, csak úgy mint Alice esetén,” mondja. „A szeretet és a hűség tekintetében hasonlóképpen vélekedünk. Emiatt nagyon könnyű vele azonosulni.” via
Címkék:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése