Azon újoncok közé tartozol, akiknek megadatott az a lehetőség, hogy néhány Twilight találkozón/convention-ön már interakcióba kerüljön a rajongókkal. Tudnál egy kicsit mesélni az ezt illetően szerzett tapasztalataidról, élményeidről?
Patrick Brennan: Hogyne. Abszolúte bámulatosak. Amikor megkaptam a szerepet tudtam, hogy nagy dolog, de azt nem hogy ez végül is ekkora jelentőséggel bír. Majd elmentél ezekre a találkozókra, ahol összefutsz ezekkel az emberekkel, akik egy közösséget alkotnak és igazán támogatóak. Először kissé őrületes volt. De az a mód, ahogy támogatnak minket és kimutatják a szeretetüket felénk, az egyszerűen pompás. Ez mindig szíven üt, nem akarok érzelgős lenni vagy ilyesmi, de tényleg nagyon megérint ez a dolog.
Mikor megtudtad, hogy a filmben szerepelhetsz, a közös munka miatt ki miatt voltál a legizgatottabb?
Patrick Brennan: Tudod mindhármukkal volt jelenetem – Robbal, Kristennel és Taylorral – alig vártam hogy találkozzam velük, nagyon szívélyesnek, két lábbal a földön állónak és egyszerűen normálisnak ismertem meg őket. Nem is tudom, hogy mire számítottam, de nem erre. Mindannyiukat igazán-igazán nagyszerű, vicces és fantasztikus embereknek gondolom. Amikor Taylorral (Jacobbal) volt egy jelenetem belegabalyodtam a szövegbe, azt gondoltam „hűha – ez nagyon furcsa. Tényleg az Alkonyat sztárjaival ülök szemben.” Eltartott egy ideig, amíg teljesen a jelenetre tudtam koncentrálni. Ideges voltam. És ott van Michael Sheen is – mint színészt mindig is csodáltam. Sajnos nem dolgoztam vele sokat, de sikerült egy kicsit jobban megismernem a forgatás alatt.
Liam az Ír klán tagja, és ha jól tudom Te is ír származású vagy...
Patrick Brennan: Igen az vagyok, rendelkezem ír ősökkel, továbbá a feleségem is Manhattan Hell’s Kitchen nevezetű részéről származik, ami egy teljesen írek lakta terület. Sok jóbarátom lakik arrafelé. Szóval mondhatjuk úgy, hogy az írek a kedvenc népcsoportom. Ugyan kicsit őrültek – tudod néhány tragikus dolgon mentek keresztül, de még mindig megvan a humorérzékük, nagyon szívósak viszont lehet, hogy kicsit sokat isznak… De ez az ír dolog elég mélyen gyökerezik bennem annak ellenére, hogy Los Angeles-ben születtem önmagamat is írnek vallom – egy lóhere tetoválás is van a karomon. Tudod, mindig is megvolt a kötődésem az ír emberekhez. Mikor egy convention-ön voltam Angliában sikerült először eljutnom Dublin is, ahol beültem néhány kocsmába, beszélgettem a helyiekkel, Guinness-t ittam és dalokat énekeltem törzsgyökeres írekkel. Nagyszerű élmény volt.
Van valamilyen vicces sztorid a forgatásról? Vagy tudnál mesélni arról, hogy mit csináltatok a szabadidőtökben?
Patrick Brennan: Együtt olyanok voltunk, mint a nagy gyerekek, sok kis apró csínyt követtünk el. Szinte rögtön egymásra hangolódtunk, szóval minden alkalmat kihasználtunk arra, hogy bejárjuk New Orleanst és élvezzük a jazz zenét – nagyon jó volt.
Kikkel lógtál együtt?
Patrick Brennan: Bill Tangradi-val (Randall) nagyon jó barátokká váltunk. Billy valójában a nemrég született kislányom keresztapja. Nagyon jó barátom lett Rami Malek (Benjamin) és Omar Metwally (Amun) is. Sok jó emberrel találkoztam. Ők az én embereim: Omar, Rami és Billy.
Milyen volt a franchise stábjához csatlakozni? Úgy érezted mintha te lennél „az új kölyök a suliban”?
Patrick Brennan: Nos ideges voltam – rendkívül ideges. Bill Condon és mindenki, aki ezen az egészen keresztül ment megkönnyítették a dolgunkat. Nagyon normálisak, talán még az elején arra számítottam, hogy filmsztárosan, azaz kimérten, tartózkodóan fognak viselkedni - de semmi ilyesmit nem tapasztaltam a részükről. Mint már mondtam tudtam, hogy ez nagyon dolog, de amint elmész a convention-ökre akkor szembesülsz vele hogy mekkora dolog is ez – ami eléggé fantasztikus.
Tényleg nagyon ideges voltam, de Bill megnyugtatott. Ez életem során ez volt a legnagyobb dolog, amiben valaha is részt vettem – az én nagy áttörésem, szóval módfelett nyugtalan voltam. Az ezen dolgozó emberek annyira nagyszerűek voltak – és ott van Bill Condon, nem tudok eleget áradozni róla! Micsoda rendes, kedves, klassz művészember. Megvan arra a módszere, hogy tényleg úgy érezd, hogy Te is számítasz. Sokat segített abban, hogy legyőzzem a nyugtalanságom.
Elmondanád nekünk, hogy mit viszel magaddal az által, hogy részt vehettél az utolsó film munkálataiban illetve mit kaptál ezen rajongótábortól?
Amikor ezt a munkát megkaptam eléggé mélyponton voltam az életemet illetően, színészként sokat küzdöttem, így nagyon hálás vagyok ezért. Mondhatjuk úgy, hogy ez a lehetőség megmentette az életem – megjött az önbizalmam, az önbecsülésem és segített abban, hogy egy nagyobb lépést tegyek meg ebben az iparágban. Nagyon szerencsésnek érzem magam, és biztos vagyok benne, hogy százak pályáztak Liam szerepére, szóval nagy mázlista vagyok.
Milyen dolgokat csináltatok, hogy közelebb kerüljetek egymáshoz?
Patrick Brennan: Tudod, ez furcsa mivel eleinte úgy gondolod lesz pár ember, akivel nem jössz majd ki, de végül egy „rossz mag” sem volt a csapatban. Úgy hiszem, hogy az emberek igazán szeretni fogják a vámpírok ezen új csoportjait. Nagyon jó emberek – érdekes élmény volt, mivel ugyanabban a hotelben laktunk, együtt ettünk, de úgy hiszem nagyon megszerettük egymást, ami nagyon fontos, mivel a forgatási napok alkalmával néha 15 órákat töltöttünk együtt. Tényleg jól kijöttünk, és sok időt töltöttünk együtt a forgatáson kívül is – amikor nem dolgoztunk – senki nem vackolta be magát a szobájába. Sok időt töltöttünk és dolgot is csináltunk együtt, mivel őszintén megkedveltünk a másikat. Ez nagyszerű élmény volt, az emberek annyira klasszak voltak!
Mi véleményed a kosztümödről, illetve amikor először megláttad a többieket kinek a szerelése lepett meg igazán?
Patrick Brennan: Imádtam a kosztümömet. Alapvetően egy pólós-farmeros srác vagyok, nem igazán figyelek arra, hogy mit veszek fel. A való életben soha nem néztem ki igazán trendin. Tényleg nem! A kosztüm esetén valóban ez az íres dolog dominált, szerintem átkozottul klasszul néztem ki.
Guri Weinbergnek és Noel Fishernek volt pár eléggé elképesztő kosztümje, ugyanakkor nem tűntek valami kényelmesnek. Viszont bámulatosan festettek… nekem egy tweed kabátom és mellényem volt, valamint ujj nélküli kesztyűket kaptam – ja és egy sapkát. Felraktad, behúztad a szemedbe és már nem is volt olyan nehéz úgy tenni, mintha te is ír lennél! Megpróbáltam elcsórni őket, de nem jött össze.
Te is tudnál mesélni egy kicsit arról a Bill Condonnak szánt táncbetétről, amelyről olyan sokat hallottunk már?
Patrick Brennan: Már nem is tudom, hogy ki állt elő ezzel az ötlettel – talán Mia Maestro volt az, de eleinte azt mondogattam magamnak, „nem tudjuk megcsinálni,” mivel előtte csak egyszer találkoztunk, és csak felvéstük nagyjából a mozdulatokat. Nem is tudom úgy véltem, hogy belebukkunk de végül azon természetes dolgok közé tartozott, amelyeket annyira klasszul sikerült megoldanunk. Számomra a fénypontok egyike volt – nagyon jól szórakoztunk.
Korábbi interjúk:Patrick Brennan: Hogyne. Abszolúte bámulatosak. Amikor megkaptam a szerepet tudtam, hogy nagy dolog, de azt nem hogy ez végül is ekkora jelentőséggel bír. Majd elmentél ezekre a találkozókra, ahol összefutsz ezekkel az emberekkel, akik egy közösséget alkotnak és igazán támogatóak. Először kissé őrületes volt. De az a mód, ahogy támogatnak minket és kimutatják a szeretetüket felénk, az egyszerűen pompás. Ez mindig szíven üt, nem akarok érzelgős lenni vagy ilyesmi, de tényleg nagyon megérint ez a dolog.
Mikor megtudtad, hogy a filmben szerepelhetsz, a közös munka miatt ki miatt voltál a legizgatottabb?
Patrick Brennan: Tudod mindhármukkal volt jelenetem – Robbal, Kristennel és Taylorral – alig vártam hogy találkozzam velük, nagyon szívélyesnek, két lábbal a földön állónak és egyszerűen normálisnak ismertem meg őket. Nem is tudom, hogy mire számítottam, de nem erre. Mindannyiukat igazán-igazán nagyszerű, vicces és fantasztikus embereknek gondolom. Amikor Taylorral (Jacobbal) volt egy jelenetem belegabalyodtam a szövegbe, azt gondoltam „hűha – ez nagyon furcsa. Tényleg az Alkonyat sztárjaival ülök szemben.” Eltartott egy ideig, amíg teljesen a jelenetre tudtam koncentrálni. Ideges voltam. És ott van Michael Sheen is – mint színészt mindig is csodáltam. Sajnos nem dolgoztam vele sokat, de sikerült egy kicsit jobban megismernem a forgatás alatt.
Liam az Ír klán tagja, és ha jól tudom Te is ír származású vagy...
Patrick Brennan: Igen az vagyok, rendelkezem ír ősökkel, továbbá a feleségem is Manhattan Hell’s Kitchen nevezetű részéről származik, ami egy teljesen írek lakta terület. Sok jóbarátom lakik arrafelé. Szóval mondhatjuk úgy, hogy az írek a kedvenc népcsoportom. Ugyan kicsit őrültek – tudod néhány tragikus dolgon mentek keresztül, de még mindig megvan a humorérzékük, nagyon szívósak viszont lehet, hogy kicsit sokat isznak… De ez az ír dolog elég mélyen gyökerezik bennem annak ellenére, hogy Los Angeles-ben születtem önmagamat is írnek vallom – egy lóhere tetoválás is van a karomon. Tudod, mindig is megvolt a kötődésem az ír emberekhez. Mikor egy convention-ön voltam Angliában sikerült először eljutnom Dublin is, ahol beültem néhány kocsmába, beszélgettem a helyiekkel, Guinness-t ittam és dalokat énekeltem törzsgyökeres írekkel. Nagyszerű élmény volt.
Van valamilyen vicces sztorid a forgatásról? Vagy tudnál mesélni arról, hogy mit csináltatok a szabadidőtökben?
Patrick Brennan: Együtt olyanok voltunk, mint a nagy gyerekek, sok kis apró csínyt követtünk el. Szinte rögtön egymásra hangolódtunk, szóval minden alkalmat kihasználtunk arra, hogy bejárjuk New Orleanst és élvezzük a jazz zenét – nagyon jó volt.
Kikkel lógtál együtt?
Patrick Brennan: Bill Tangradi-val (Randall) nagyon jó barátokká váltunk. Billy valójában a nemrég született kislányom keresztapja. Nagyon jó barátom lett Rami Malek (Benjamin) és Omar Metwally (Amun) is. Sok jó emberrel találkoztam. Ők az én embereim: Omar, Rami és Billy.
Milyen volt a franchise stábjához csatlakozni? Úgy érezted mintha te lennél „az új kölyök a suliban”?
Patrick Brennan: Nos ideges voltam – rendkívül ideges. Bill Condon és mindenki, aki ezen az egészen keresztül ment megkönnyítették a dolgunkat. Nagyon normálisak, talán még az elején arra számítottam, hogy filmsztárosan, azaz kimérten, tartózkodóan fognak viselkedni - de semmi ilyesmit nem tapasztaltam a részükről. Mint már mondtam tudtam, hogy ez nagyon dolog, de amint elmész a convention-ökre akkor szembesülsz vele hogy mekkora dolog is ez – ami eléggé fantasztikus.
Tényleg nagyon ideges voltam, de Bill megnyugtatott. Ez életem során ez volt a legnagyobb dolog, amiben valaha is részt vettem – az én nagy áttörésem, szóval módfelett nyugtalan voltam. Az ezen dolgozó emberek annyira nagyszerűek voltak – és ott van Bill Condon, nem tudok eleget áradozni róla! Micsoda rendes, kedves, klassz művészember. Megvan arra a módszere, hogy tényleg úgy érezd, hogy Te is számítasz. Sokat segített abban, hogy legyőzzem a nyugtalanságom.
Elmondanád nekünk, hogy mit viszel magaddal az által, hogy részt vehettél az utolsó film munkálataiban illetve mit kaptál ezen rajongótábortól?
Amikor ezt a munkát megkaptam eléggé mélyponton voltam az életemet illetően, színészként sokat küzdöttem, így nagyon hálás vagyok ezért. Mondhatjuk úgy, hogy ez a lehetőség megmentette az életem – megjött az önbizalmam, az önbecsülésem és segített abban, hogy egy nagyobb lépést tegyek meg ebben az iparágban. Nagyon szerencsésnek érzem magam, és biztos vagyok benne, hogy százak pályáztak Liam szerepére, szóval nagy mázlista vagyok.
Milyen dolgokat csináltatok, hogy közelebb kerüljetek egymáshoz?
Patrick Brennan: Tudod, ez furcsa mivel eleinte úgy gondolod lesz pár ember, akivel nem jössz majd ki, de végül egy „rossz mag” sem volt a csapatban. Úgy hiszem, hogy az emberek igazán szeretni fogják a vámpírok ezen új csoportjait. Nagyon jó emberek – érdekes élmény volt, mivel ugyanabban a hotelben laktunk, együtt ettünk, de úgy hiszem nagyon megszerettük egymást, ami nagyon fontos, mivel a forgatási napok alkalmával néha 15 órákat töltöttünk együtt. Tényleg jól kijöttünk, és sok időt töltöttünk együtt a forgatáson kívül is – amikor nem dolgoztunk – senki nem vackolta be magát a szobájába. Sok időt töltöttünk és dolgot is csináltunk együtt, mivel őszintén megkedveltünk a másikat. Ez nagyszerű élmény volt, az emberek annyira klasszak voltak!
Mi véleményed a kosztümödről, illetve amikor először megláttad a többieket kinek a szerelése lepett meg igazán?
Patrick Brennan: Imádtam a kosztümömet. Alapvetően egy pólós-farmeros srác vagyok, nem igazán figyelek arra, hogy mit veszek fel. A való életben soha nem néztem ki igazán trendin. Tényleg nem! A kosztüm esetén valóban ez az íres dolog dominált, szerintem átkozottul klasszul néztem ki.
Guri Weinbergnek és Noel Fishernek volt pár eléggé elképesztő kosztümje, ugyanakkor nem tűntek valami kényelmesnek. Viszont bámulatosan festettek… nekem egy tweed kabátom és mellényem volt, valamint ujj nélküli kesztyűket kaptam – ja és egy sapkát. Felraktad, behúztad a szemedbe és már nem is volt olyan nehéz úgy tenni, mintha te is ír lennél! Megpróbáltam elcsórni őket, de nem jött össze.
Te is tudnál mesélni egy kicsit arról a Bill Condonnak szánt táncbetétről, amelyről olyan sokat hallottunk már?
Patrick Brennan: Már nem is tudom, hogy ki állt elő ezzel az ötlettel – talán Mia Maestro volt az, de eleinte azt mondogattam magamnak, „nem tudjuk megcsinálni,” mivel előtte csak egyszer találkoztunk, és csak felvéstük nagyjából a mozdulatokat. Nem is tudom úgy véltem, hogy belebukkunk de végül azon természetes dolgok közé tartozott, amelyeket annyira klasszul sikerült megoldanunk. Számomra a fénypontok egyike volt – nagyon jól szórakoztunk.
- MyAnna Buring (Tanya Denali)
- Casey Labow (Kate Denali)
- Judi Shekoni (Zafrina - Amazon klán)
- Rami Malek (Benjamin - Egyiptomi klán)
- Angela Sarafyan (Tia - Egyiptomi klán)
Címkék:
1 megjegyzés:
Ez is klassz volt :)
Mondjuk azt nem mondanám, hogy bírom követni, ki kicsoda az újak közül, viszont szeretem, hogy ilyen tartalmasak ezek interjúk :))
Megjegyzés küldése