2009. december 4., péntek

Robert Pattinson – Total Film interjú

Habár a New Moonban lévő szerepe talán kisebb, mint amit a rajongók reméltek, ennek ellenére kétség sem fér hozzá, hogy Robert Pattinson az, aki a Twilight jelenség vezető szereplője, és aki a nemzetközi szupersztárság küszöbén áll. Egy évvel az utolsó találkozásunk óta, leültünk a színésszel a Twilight sorozat következő részének, a New Moon a bemutatójának előestéjén, hogy beszélgessünk a hírnévről, anyákról és mindenről a Twilighttal kapcsolatban.
Milyen volt újra együtt dolgozni Kristen Stewarttal a New Moonban?
Természetes vonzás van Kristen és köztem. Ennek a sorozatnak a készítése is annyira egyszerű… Nagyon aggódtam, hogy nem fogom tudni, hogyan kezdjek hozzá újra, de olyan könnyű vele együtt játszani. Mindig azt mondja, hogy szinte ő szerezte nekem a szerepet – bár nem igazán hiszek neki!

Milyen fejlődésen megy keresztül Edward az idő alatt?
Ő mindig egyes szám első személyben beszél. Pl.: Nekem meg kell hoznom a helyes döntést. Nekem meg kell tennem ezt érted, érted, érted.” Végül meghozza a döntő lépést, vagyis hogy elhagyja Bellát, és tökéletesen hisz abban, hogy ez a legjobb a lány számára. De a szívében nyilvánvalóan tudja, hogy ez totálisan rossz. Aztán az egész film kell neki hozzá, hogy rájöjjön a hibájának a nagyságára. Szóval ez az a fejlődés, amin végigmegy. A világ rákényszeríti arra, hogy észrevegye, hogy neki Bellával kell lennie, más lehetősége nincs.

Szóval a New Moon hasonlóan komoly megközelítésből nézi a tini szerelmet, mint a Twilight?
Szerintem senki nem tudta igazán, hogy min is dolgozunk, mikor a Twilight készült. És mivel mi mindenhol elmondtuk, hogy ez nem egy tipikus tini film, vagy egy nyálas szerelmes film lesz, ez lehetővé tette számunkra, hogy a második filmben a komolyság egy újabb szintjére lépjünk. Még inkább, mint az elsőben.

Chris Weitz az új rendező a New Moon-ban. Milyen volt vele a munka?
Nagyon szeretem Chris-t. Nem csak azért, mert jó rendező, hanem mert egy nagyszerű fickó. Jesszus, ez nagyon seggnyalóan hangzott. De tényleg az. Nem igazán próbált változtatni semmin. Látta, hogy én és Kristen mit csinálunk és ezeken a kereteken belül dolgozott velünk.

Nem érzed úgy, hogy bennrekedtél a Twilight csapdájában?
Nem igazán. Asszem, hogy most nincs választásom – mivel leszerződtem, hogy megcsinálom a filmeket. De az összeset nagyon gyorsan meg fogjuk csinálni. Már három kész lesz a négyből ez év októberére, és azután már csak egyet kell megcsinálnom.

Az egyértelmű összehasonlítás a Harry Potter… Gondolod, hogy könnyebb ezt csinálni?
Szerintem igen. Az a Harry Potter rész, amin én is dolgoztam egy 11 hónapos forgatás volt. Azt nem tudtam volna csinálni. Fogalmam sincs, hogy azok a srácok hogyan maradtak épeszűek – már 10 éve ezt csinálják. Én teljesen megőrülnék.

Beszélgettél Daniel Radcliffe-fel a hirtelen jött sikerről?
Egy ideje már nem beszéltem vele. Gondolom megpróbálsz Zen maradni a dologgal kapcsolatban. Csak megtanulod elfogadni. Szerintem az egész arról szól, hogy nem akarsz egy nap felébredni és ráébredni, hogy valaki más lettél, mint aki voltál, úgy, hogy ezt nem te választottad. Ez az egyetlen ijesztő dolog ebben. Ez igazából mindig tőled függ. Legtöbb esetben te tudod irányítani ennek a mértékét.

Mi ennek a pozitív oldala (az ismertségnek)?
Néhány zenész barátom, akivel együtt nőttem fel, részt vett a Twilight filmzene készítésében. Elképesztő, ami velük történt. Amerika-szerte koncerteznek és minden egyes show teltházas. Őrület, hogy mit lehet kezdeni ezzel a kapcsolattal. A Twilight rajongók olyan… Nem hiszem, hogy az odaadó helyes szó lenne. Már szinte megszállottak.

Nehéz lehet ezt kezelni…
Igen, egy kicsit. De megtanulod kezelni. Nincs értelme negatívnak lenni. Ha folyamatosan azt hajtogatod, hogy: „Utálom ezt, utálom ezt!”, akkor egy idő után már nem tudsz megállni. Év elején én is folyamatosan megpróbáltam elrejtőzni, de nem volt hová bújnom.

Most már mindenhol megállítanak?
Igen. Fura kis helyeken is… Felmentem Yorkshire-be és sétálgattam az utcán Guisborough-ban és csak egyetlen egy ember volt az utcán. Egy pillanatra néztem csak fel és máris megállítottak, hogy: „Hé, csinálhatok rólad egy képet?” Hogyan ismerhetnek fel azonnal Guisborough-ban? Ez nagyon különös.

Mi a helyzet azzal a sok mindennel az interneten, a sok pletykával veled kapcsolatban…
Nem igazán érdekel. Az életemben mindenki tudja, hogy mi a valóság és mi nem. Kivéve az anyukámat, aki úgy néz ki, hogy minden negatív dolgot elhisz, amit rólam írnak. Mindig mondja: „Nem hiszem el, hogy ezt tetted!” Én meg: „Nem tettem.” Erre ő: ”De igen, megtetted, tudom, hogy megtetted!”

Mivel kapcsolatban szokott letolni anyukád?
A káromkodással kapcsolatosan. Mondom neki, hogy: „Még csak nem is voltam a városban”. Erre a válasz: „Fogadok, hogy azt mondtad!” Szó szerint inkább hisz egy bulvárlapnak, mint a saját fiának.

A fordításért köszönet Editnek!

2 megjegyzés:

Háhá ez az Anyukás rész ez aranyos..Most elképzeltem,ahogy Rob meghunyászkodik az Anyukája előtt xD

Köszi,hogy felraktátok puszi(L)

Ez tényleg iszonyat aranyos megjegyzés volt:) Bár nem értem, hogy miért hisz az újságoknak az anyja:)