2011. június 30., csütörtök

Guri Weinberg blogbejegyzései - Mackenzie Foy

A Breaking Dawn Stefanja, azaz Guri Weinberg elindította saját weboldalát a www.guriweinberg.com-ot, ahová elkezdett érdekes posztokat felrakni - az elsőt pedig most magyarul is elolvashatjátok, ami Mackenzie Foy-ról (Renesmee) szól. Guri azóta egy újabb bejegyzéssel is jelentkezett, Edit jóvoltából azt is hamarosan közzétesszük. 

Na most ki a felnőtt?
Mikor először találkoztam Mackenzie-vel, tudtam hogy különleges. Amit nem gondoltam, hogy mennyire nagyon szétrúgja a seggem. Hadd fejtsem ki.

Mackenzie Foy-jal 2010 októberében találkoztam, amikor a The Twilight Saga Breaking Dawn-ból néhány új szereplő Baton Rouge-ba repült smink- és ruhapróbára valamint, hogy elbeszélgessünk a szerepeinkről a rendezővel, Bill Condonnal. Amíg ott voltunk meghívást kaptunk a producerektől egy vacsorapartira. Elképzelheted a meglepődöttségünket, amikor megjelentünk és megláttuk Robot, Kristent, Stephenie-t, Ashley-t, Kellant, Nikkit, Jacksont… és Mackenzie-t.

Mackenzie és Én azonnal egymásra hangolódtunk. Sok közös vonást mutat a feleségemmel - gyerekszínész (a feleségem is gyerekszínész volt anno, de már nyilvánvalóan nem az), Skorpiók, szeretik a küzdősportokat és éltanulók. És van egy olyan képességük, amivel el tudják érni, hogy mellettük – nagyon fiatalnak érezzem magam. Megmagyarázom.

Az egész a piros pacsival kezdődött. Tudod az a játék, amikor az egyik fél a tenyerét a másik tenyerére helyezi és az aki alul van annak meg kell próbálnia ráütnie a másik kezére, míg a másiknak meg kell próbálnia elkerülnie az ütést? Nos természetesen veszítettem. Mindegy volt, hogy Én voltam az ütő vagy az elkerülő. Vesztettem… sokszor. Ez az őrületbe kergetett. Hogyan veszíthetek egy 10 éves kislány ellen? Hol van a helyzeti előnyöm?

Szóval állandóan kihívtam. Újra és újra. Oly mértékben, hogy felsóhajtott mikor látott közeledni. Az emberek azt gondolták, hogy elveszítettem az eszem. A forgatási szünetekben rohantam Mackenzie-hez egy újabb meccsre. És veszítettem. Mackenzie kezdte rosszul érezni magát miattam, ezért egy új játékkal állt elő – a farkasszemezéssel.

RENDBEN – ez az! Ebben JÓ vagyok! Csak el kell érnem, hogy először ő pislogjon.

Említettem már, hogy Skorpió, igaz? Rendben, szóval ebben is folyamatosan veszítettem. Egy bizonyos ponton megkönyörült rajtam. Kétségbeesetten próbált valami olyan játékot kitalálni, amiben győzedelmeskedhetek. Soha nem talált ki olyat, amiben talán nyerhetnék.

„Mr. Guri… csináltam neked egy képet.”, mondta.
„Nem ’Mr’, Mackenzie. Munkatársak vagyunk,” mondtam neki.
Egy pillanatra elgondolkodott. A felnőttek iránti tiszteletre tanították… hogyan kezelje ezt a helyzetet?
„RENDBEN… Dr. Guri”, mosolygott.

Imádom ezt a kiscsajt.

Ez a név rámragadt és a forgatás hátralévő részében Dr. Guri-nak szólított, valamint ezeket a bámulatos képeket csinálta nekem, amik a közös BD forgatásainkhoz kapcsolódnak. Különösen, amikor megtudta, hogy le akarom tenni a cigarettát - ő volt a legnagyobb bátorítom - rajzolt nekem egy motivációs rajzot is (katt ide a képért), ami most a hűtőmön van. Még nem szoktam le, de akárhányszor a konyhába lépek, újra előre kapok. Ha olvasod ezt Mackenzie, ígérem leszokom.

Egy másik nevet is ránk akasztott, Noel Fisherre és Rám – a Salt ’n’ Pepa-t [só és bors, de egy 90-s évekbeli popegyüttes neve is ez volt]. Gyakran énekelgettünk popdalokat román dialektussal a forgatáson teljes kosztümben és ez örömet szerzett Mackenzie-nek… nagyon is. Ez megkönnyebbüléssel töltött el, ugyanis azt gondoltam, hogy halálra untattam.

És a káromkodás. A forgatáson bárki meg tudja mondani, hogy a felnőttek különösen hajlamosak a káromkodásra. Mackenzie-t nem hatotta meg a dolog. Viccesen megemlítettem neki, hogy fogjon egy ’káromkodós tégelyt’ és vegye rá az embereket, hogy fizessenek neki ha előtte szitkozódnak. Nem csak megcsinálta, de zsebre is vágta. Ő egy 10 éves testében élő Bill Gates.

Imádom ezt a kiscsajt.

Annyira profi volt és érett, ami mindenkit arra késztetett, hogy jobb felnőtt legyen. Ez nyilvánvalóan a bámulatos szüleinek az érdeme, akik rendkívüli munkát végeztek, hogy egy ennyire tehetséges gyereket felneveljenek. A legtöbb ember nem érti, hogy a gyerekszínészek min mennek keresztül azonkívül, amivel egy tipikus színésznek meg kell birkóznia a forgatáson.

A jegyeiknek nem szabad romlaniuk különben nem dolgozhatnak. Mindennap iskolába is kell járniuk, viszont ezt közben gyakran megszakítja a forgatás, így nehéz koncentrálni az iskolára és a színjátszásra is. Gyakran nem tisztelik őket úgy mint a felnőtt színészeket, annak ellenére, hogy kétszer akkora munka hárul rájuk. Barátok és osztálytársak helyett a szórakoztatóipar őrült figurái veszik őket körbe. Nem könnyű… de elérte, hogy könnyűnek tűnjön. Nemcsak kitűnő tanuló, de kivívta mindenki tiszteletét.

Nézni őt Kristennel és Robbal egyszerűen csodás volt. Passzol közéjük. Megérdemel minden sikert, amibe még elébe néz, és megtisztelve érzem magam, hogy vele dolgozhattam.

Bár jó lenne már találni egy játékot, amiben végre megverhetném...

2 megjegyzés:

Nagyon aranyos ... és őszinte!

Ez tetszik :) Jó lenne még pár ilyen bejegyzést olvasni a forgatásról és cast tagokról :)