Részlet Stephenie Meyer Újhold című regényéből (83. oldal, A vég című fejezetéből):
"Megpróbáltam szabályosan lélegezni. Muszáj összeszedni magam, hogy megtaláljam a kiutat ebből a rémálomból.
- Isten veled, Bella! - mondta Edward ugyanazon a csöndes, békés hangon.
- Várj! - kiáltottam fuldokolva, és feléje nyúltam, megpróbáltam rábírni elzsibbadt, élettelen lábamat, hogy elinduljon feléje.
Azt hittem ő is felém nyúl. De csak megragadta hideg kezével a csuklómat, és az oldalamhoz szegezte. Lehajolt, az ajkát egy másodperc töredékéig alig érezhetően a homlokomhoz szorította. A szemem lecsukodótt.
- Vigyázz magadra! - lehelte. Éreztem hűvös lélegzetét a homlokomon."
Címkék:
2 megjegyzés:
Jajj:( Ez a rész a legszomorúbb az egész könyvben. Jó választás!
Én meg épp kérni szerettem volna, hogy a maradék napokra most már jöhetnének az érzelmileg kevésbé megterhelő részek. Így is "rettegek", milyen lesz a film, és hogy elég lesz-e a 120-as papírzsepi ;)
De köszönet ezekért a ráhangoló szösszenetekért!!!
Megjegyzés küldése